A modernizáció elsöpörte a hagyományos dolgokat?

A régiek bizony tudták a tutit!

0
286
gyalogosok

Manapság annyi információ zúdul ránk, hogy észre sem vesszük mi a fontos és mi a lényegtelen. Ahogyan nagyanyáink, nagyapáink éltek ma már teljesen elavultnak tűnik. Hova lett a régi értékrend ami olyan jól bevált?

A modernizáció valóban elsöpörte a hagyományos dolgokat? Nem kell már főzni, mert félkészen megveheted az ételed és a mikróba megmelegítheted. Nem kell már beszélgetned sem, mert küldhetsz egy sms-t helyette. Nem kell spórolnod sem, mert kamatmenteskölcsönre is vásárolhatsz. Már gondolkodni sem kell, mert a google úgyis minden tud, majd az megmondja a választ. Hova vezethet ez a totálisan elkényelmesedett, erőt- és kitartást nélkülöző, gyors világ ahol már nem kell megvárni a gyümölcsök beérését sem, mert télen-nyáron ehetünk epret?
Vajon ez mennyire egészséges ránk nézve, és ez mennyire okoz deformitásokat a jellemünkben és az életünkben?

csaladinyito
A régi dolgok mamár teljesen elavultnak tűnhetnek

Nagyon fontos volt a család szerepe
Ne menjünk túlságosan messzire mondjuk úgy 40-50 évvel ugorjunk csak vissza. Akkoriban még a családokban mindenki ismerte egymást nemcsak az első unokatestvérek szintjén. Nagynénik, nagybácsik, ükök, unokatestvérek, sógorok – vérrokonok – gyakorta találkoztak családi összejöveteleken. A régieknek még fontos volt a családfa követése. A családnak mindig is nagy összetartó ereje volt. Mindig számíthattak egymásra, segítettek egymásnak különösebb zokszó nélkül. Tisztelték az idősebbeket, tudták hogy a családban mindenki hasznos tagja a közösségnek. Tisztában voltak vele, hogy egységben az erő és támogatták egymást. A gyerekek megtanulhatták az idősebbektől az élet fontos dolgait, értékrendet adtak nekik. Szabadidejükben a családok szívesen kirándultak, együtt társasoztak, kártyáztak amiben mindenki részt vett. Így a fiatalabbak is megtanulták a csapatjátékot és azt is megértették ha vesztettek.

Kimaradhatatlan tény volt az is, hogy a család mindig együtt étkezett, legalább egyszer egy nap. Pontban és időben mindenki ott volt és egy asztalhoz ültek. Evés közben is meg tudták beszélni a napjukat és a feladatokat.

Szomszédolás
A régi időkben az emberek jól ismerték szomszédaikat, szívesen átjártak egymáshoz, megbeszélték örömüket-bánatukat. Segítettek egymásnak önzetlenül bármiben és a segítség mindig megtérült! Megbíztak egymásban és figyeltek egymásra és egymás értékeire. Akkoriban még átugorhattak egymáshoz kölcsönkérni akár egy tojást is. Vigyáztak egymás gyerekeire kölcsönösen és egy tál éltel is mindig jutott nekik.

buborékfuvás

A hagyományos szerepek nem cserélődtek fel
Amikor közösen dolgozott a család ott mindig megvoltak a női és férfi szerepek. Ezeket sosem keverték össze, mindenki tudta a dolgát és ezt a gyerekek is idejekorán megtanulhatták. Az otthoni teendőket is közösen végezték így senki nem lehetett lusta, mindenkinek meg volt a maga reszortja. A családot nagy erővel összekovácsolta, amikor ünnepekre készültek vagy akár kisbaba érkezését várták. Együtt terveztek és együtt készültek. Ezért is voltak az ünnepek nagybetűsek, mert megoszthatták az együttlétek örömét, vidámságát. Lehet, hogy szegényebbek voltak anyagilag, de a belső értékrendjük nemesebb és acélosabb volt.

Ma már szeretteinkkel leginkább telefonon érintkezünk, és a családban a generációk sem élnek együtt. Nemigen jut idő a napi kapcsolatok minőségi ápolására, mindenki lohol a dolga után és így szép lassan kimaradhatunk egymás életéből. Az öregek egyedül élnek, nincs körülöttük unoka sem általában. Pedig olyan jó visszagondolni azokra az időkre amikor még rendszeresen összejött a család a nagyinál hétvégén ebédre.

gyalogosok
A régiek jól tudták mi a fontos a világban!

Ez hát a rohanó világ! Gondoljunk csak bele, nem lenne jó visszatalálni elődeink elveihez? Körbeülni az asztalt a családdal, idősek-fiatalok együtt és megebédelni nyugodtan telefonálgatás és tévé nélkül? Meghallgatni egymást és közösen nézni a jövőbe? Hiszen kikre számíthatunk ha nem a családunkra.
Ezt a régiek pontosan tudták!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here