Kadi Fatiha: Nem csak tortadizájner vagyok!

A szabadságom és függetlenségem záloga, hogy több lábon állok

0
803
belso
EXKLUZÍV INTERJÚ!

Érdekes módon mindenki a gasztro-oldalát ismeri a legjobban, pedig sokkal több mindennel foglalkozik egyszerre. Mind spirituális, mind művészi alkotómunkájával tudatosan építi karrierjét és brandjét. Mindenből a megfelelő arányban tartja meg az egyensúlyt, mert számára a függetlenség, a szabadság és az alkotó munka öröme mindennél fontosabb. Hisz a sorsban és másoknak is segít a problémáik megoldásában. Őszinte, mély beszélgetésben megismerhetjük őt a többi oldaláról is.

Gondolom, minden a cukrászkodással kezdődött?
Képzeld el hogy nem, az volt a leges-legutolsó a sorrendben. Az én személyiségemen pici koromtól kezdve lehetett érezni, hogy abszolút művészipályára való vagyok, de volt bennem egy nagyon jó szervezőképesség is. Már tini koromtól kezdve sok mindenben benne voltam. Nekem a színpad volt a főcél. Amerika, Hollywood tényleg ilyen nagy álmaim voltak. Énekeltem, színészkedtem nagyon sokáig. A színészi pálya volt az ami körbefogta az éneklést a tánccal. Hozzá kell tenni, hogy túlsúlyos kislány voltam mindig. Hamar meg kellett tanulnom, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból a színpadon, hogy ne a túlsúlyomra koncentráljanak a nézők, hanem a tudásomra. Talán ez volt az első élet feladatom amivel szembe kellett néznem… hála istennek a művészetek segítségével sikerült átalakítanom a régi gondolatmenetemet és totálisan kifordulnom a régi szürke kisegér szerepből.

lefogyott
…túlsúlyos kislány voltam mindig. Hamar meg kellett tanulnom, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból a színpadon, hogy ne a túlsúlyomra koncentráljanak a nézők

Honnan ez a fantasztikus kézügyesség?
Eseménydús gyerekkorom volt, ami miatt hamar fel kellett nőni, de a mesék világa mindig is közel álltak hozzám. Kicsit talán ez is a színpaddal kapcsolatos. Édesanyámtól örököltem a kézügyességem, így tőle jön a türelmes és kitartó énem. Az animációk világa volt amibe borzasztóan beleszerettem. Így vagy úgy, de a filmeket mégis belecsempésztem az életembe. A gimi után az Iparművészeti Egyetem volt a célom, de nem vettek fel többszöri próbálkozás után sem. Ekkor a művészkedés megmaradt hobbinak.
Mivel nem vettek fel az egyetemre, teljesen más irányt vettem és elmentem grafológiát tanulni, úgy hogy írásszakértő lettem. Ez volt a fő feladatom és emellet hétvégeken filmekbe szerepeltem. Castingokra jártam és a média világába ekkor kezdtem el jobban jönni-menni. Sok minden futott párhuzamosan. Mindig is nagyon sok minden érdekelt, és próbáltam a legtöbbet kihozni magamból. Valahogyan mindig is szerettem volna összekapcsolni a dolgaimat, mert ezek mind összefonódnak. A grafológiával sikerült összeraknom a képet, mellette rengeteget fejlesztettem magam. Nagyon sokat köszönhetek az édesanyámnak aki szintén személyiség fejlesztő. Éreztem, hogy az amerikia álom már távolodik a lelkemtől.

nyito
Az animációk világa volt amibe borzasztóan beleszerettem. Így vagy úgy, de a filmeket mégis belecsempésztem az életembe.

Hogyan jött a motivációs táncoktatás ötleted?
Elhatároztam, hogy itthon próbálok kialakítani egy olyan tevékenységet, lehetőséget, amivel tudok segíteni más telt hölgyeken, akik szintén változtatni akarnak. Ekkor jött a tánc újra előtérbe, mert mindenképpen le akartam fogyni. Fogtam és összeállítottam a kedvenc táncstílusaimból – akkor már több mint 10 éve táncoltam – egy tervet. Latin lépéseket kevertem össze afrikai törzsi táncokkal, aminek a végeredménye a fantasztikusan ritmusos cucc lett! Gyors és szenvedélyes amit a lányok imádtak. Ezt kezdtem el Pesterzsébeten oktatni. Nagyon berobbant, és itt kötöttem össze először a lelki dolgokkal való foglalkozást is, hiszen akik komolyan akartunk változni azok nem csak testileg, hanem lelkileg is változtak velem. Elkezdtek elemzésekre is járni hozzám, elkezdtük kibontogatni a problémákat. Különböző motivációkal bátorítottam őket nagyon szépen haladtunk.
Elkezdtek hozzám személyiség fejlesztésekre is járni, ahol a beszélgetések alatt kiderülnek a problémák. Képet kapok a személyiségről, az energiáiról, ekkor már érzem kivel állok szemben. Amikor már kellőképpen összehangolodtunk, megírnak nekem egy A4-es oldalt amiből grafológiával meglátom a gondjaikat, így indulunk el a megoldások felé.

dance
…akkor már több mint 10 éve táncoltam – egy tervet. Latin lépéseket kevertem össze afrikai törzsi táncokkal, aminek a végeredménye a fantasztikusan ritmusos cucc lett!

Mondhatjuk, hogy te magad vagy a brand?
Minden vendégemnek igyekszem az igényeit kielégíteni és a problémáira megoldást találni, mind mozgás, mind lelki téren vagy éppen azzal, hogy ha csak egy hétköznapi tortára van szükségük. Régebben nem volt ez tudatos, de ma már nagyon is az, minden összefügg mindennel körülöttem. Tudtosan építem a brandem! Az elmúlt 7-8 évem abszolút a cukrászatról szólt, hobbi szinten indultam el naívan, így csöppentem ebbe az őrületbe bele. Megosztottam a facebookon és megkerestek, addig-addig, hogy a szakiskolát is elvégeztem. Ekkor már csokiképeket készítettem, aztán persze tortákat is hozzá, majd beindult az üzlet. Elkezdtem ennek az oktatásást is felkérésre. A nevem így teljesen megerősödött, viszont 2014-ben abbahagytam a táncot, mert már nem bírtam együtt a kettőt. Mások lépcsőfokonként haladnak, engem a jó isten mindig a mélyvízbe dob… magam sem értettem, hogy kerültem bele helyzetekbe, a sors terelt szerintem. Nagyon sok ingyen munka van eleinte kezdő vállalkozóként. Én mindig hajlandó voltam tenni önmagamért, mindig a megoldásokat kerestem, és nem a kifogásokat. Meg kell dolgozni azért, hogy elismert légy, és bizony, a befektetés sokszor csak később térül meg. Nem csak szakmailag fejlődsz, hanem kőkeményen a személyiséged is csiszolódik. Sokan, akik esetleg nem tesznek meg mindent a sikerük érdekében, panaszkodnak, hogy az emberek nem keresik őket, vagy épp nem érnek el bizonyos eredményeket, nehezen tudják elfogadni a tényt, hogy soha nem mások elismerő szavaiért kell dolgozni. Külvilágból várják a megoldásokat, majd aztán hajlandóak lennének tenni végre igazán önmagukért, mondják. Szoktuk mondani egymás között,hogy ez pontosan olyan, mintha ülnél a kazánod előtt, és azt mondanád neki okosan, hogy adjon először ő meleget, és utána majd dobsz rá fát!

Hogyan van az hogy egy motivációs tréner, aki amúgy meg akarja őrizni a fittségét, sovány alakját ilyen finomakat cukrászkodik?
Édesszájú vagyok, az egyensúlyt kell megtalálni. Nem akarom totálisan eltávolítani a cukrot az életemből. Kell tudni bánni az arányokkal. Nem szabad pótcselekvésképpen enni a finomságokat. Aki eddig a kezem közé került, és szembenéztek a problémáikkal rendbejöttek, nem falják az édességeket. Nekem is ezzel kell nap mint nap szembenéznem.
A főzés, a kultúráknak nagyon fontos része, főleg nőként. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, mivel félig marokkói a származásom édesapám révén, hogy közelről ismerek két remek gasztronómia képességű nemzetet. Mindkét nemzet kíváló vendéglátó az ősi volnaltól kezdve. A marokkói családok átlagosan nagyobbak mint a magyar, így előfordul szinte naponta hogy összefut az egész család. Emlékszem a nagymamám folyamatosan készenlétbe volt. Tele volt hűtőkkel a konyha, fagyasztó-fagyasztó hátán. Ott egy arab lánynak nagyon hamar meg kell tanulnia a konyhai dolgokat, odaállítják a nagyszülők mellé hogy ellesse a fortélyokat. Másrészt önállóságra is nevel, ami szintén nagyon fontos. Isteni dolog ez, erre akkor jössz rá, mikor már felnőttél és nincs melletted a nagymamád.

Én nem cukrászdát akarok nyitni hanem iskolát. A cukrász tanfolyamaimon mostanában főleg dekorációt oktatok. Van alaptorta tanfolyamom is, de az oktatás nagyon limitált létszámú jelenleg. Gondolkodom bővítésen, de ez még a jövő zenéje.

torta1

Mesélnél kicsit a második otthonodról?
A szüleim válása után anyukámmal és húgommal visszaköltöztünk Magyarországra. Hála istennek nekünk lányoknak nagyon szoros a kapcsolatunk egymással. Egyébként Marokkóban mindig más vagyok, nem ezt a Fatit láthatod. Ott teljesen más elvárásoknak felelek meg. Átvált az ember lélekben, asszimilálódni próbálok, de még így is kitűnök, mert annyira erős és autonóm nőnek számítok. Ez messziről érződik. Mindenki azt hiszi, hogy amikor oda megyek, nyaralni és pihenni megyek, hát nem egészen. Nekem ez mindig kihívás és nagy erő kell hozzá, mert az embernek ilyenkor szembesülnie kell a különbözőségekkel, mind a családi viszonyokban, mind a hétköznapi élet dolgaiban. Viszont rengeteg szépséget is rejt ez a kultúra. Sokat vagyok a konyhában, segédkezem a főzés körül, tanulgatok. Nem nehéz a konyhájuk végül is, csak tudnod kell melyik fűszer mire való. Tökéletes gasztrokaland túra. Mivel Marokkó a második hazám tervbe vettem egy autentikus gasztro-tanfolyamot is, amit majd meg akarok szervezni.

torta4torta2

Milyen élményekkel tértél vissza Milánóból?
Októberben volt a milánói torta designers világbajnokság, ahol a tizedik helyet értem el. Rettenetesen megküzdöttem ezért az eredményért. Rengeteg nem várt akadályt kaptam ismét a élettől, kezdve azzal, hogy a taxis nem jött értem reggel, így egy óra késéssel érkeztem a helyszínre. Gondolhatod mit jelent ez élőben gyártott tortánál! A krémem nem lett tökéletes, mert kevesebb volt az időm rá, emiatt sok pontot vesztettem. Ez az egyik legerősebb verseny a szakmánkban, itt mindent teljesíteni kell élőben és bemutatni a szakmai tudásodat egy idegen környezetben. Három feladat volt. Vinnem kellett egy kész, nagy mű tortát, amit egy év alatt terveztem meg és 3 hónap alatt készítettem el. Élőben két pici ehető tortát kellett készíteni, valamint az óriás munkádnak a mini verzióját. Autóval mentünk Milánóba, így szétszedve szállítottuk az óriás tortám. Nagyon tanulságos volt, gondolj csak a klíma különbségekre, amíg haladtunk is sok minden megsérült a tortán. Rengeteget kellett javítanom, ez is nagyon stresszes volt. Már most mindent másként csinálnék.

vbtorta1vb torta2
A VB torta elölről, hátulról. Egy évig tervezte és három hónapig építette meg

A világbajnoksággal kapcsolatban történt egy sorscsavar még az előselejtezőn. Közel végeztünk egymáshoz egy másik kolleginával, így nagyon nehéz volt a zsűri dolga. Végül úgy döntöttek engem hoznak ki ezüst érmesnek, de félvérségemnek köszönhetően megadták a lehetőséget, hogy Marokkó színeiben indulhassak a világbajnokságon, mert a kategóriámban nem volt marokkói versenyző. Ez nagyon mellbevágott. Nem is akartam elfogadni ezt az ajánlatot, mert Magyarországot akartam képviselni. Nagy volt a nyomás, mert ott, azonnal kellett döntenem, hogy elvállalom e, vagy sem. De aztán annyian unszoltak és a zsűri gesztusa miatt, belementem. Nagyon elérzékenyültem, hogy ekkora bizalmat szavaztak nekem az emberek. Meg kellett lépnem ezt, akkora segítséget kaptam az induláshoz. Nagyon nehéz volt, mert az identitásom „versenye” is volt egyben. Sok érzelem és gondolat kavargott bennem, amik ellenére gyorsan kellett döntenem. Ráadásul a téma az adott ország művészete és kultúrája volt, így Marokkót kellett bemutatnom a munkámban a vébén. A tortákról már messziről látszott, hogy melyik országhoz tartozik. Hozzáteszem az arab kollégák imádták a munkámat, nagyon elismerőek voltak, ami azért büszkeséggel töltött el. A szívem az magyar, rettenetesen nehéz volt ezt végigcsinálnom így. Én Magyaroszághoz tartozom, itt nőttem fel. Ez a verseny, számomra azért is volt kihívás, mert többről szólt, mint szakmáról, de nagyon örülök, hogy végig tudtam csinálni, akárhogy is alakult! Azoknak az embereknek köszönhettem a kitartásom, akik nap, mint nap támogattak lélekben benne. A vb után nagyon elfáradtam, teljesen legyengültem. Így most a regenerálódási időszakot töltöm.

kadi

A 2019 nagyon sürű volt, egész évben a VB-re készültem. Újra bevezettem a tánciskolámat. Próbálok felkészülni más tervekre is, valamint a tanfolyamokat sürítettem, szinte minden hétvégén van egy. Majd meglátjuk hogy fog alakulni a jövő év, még nem látom előre. A sorsom most már felkészültebben úgyis oda vezet, ahova kell, ezt biztosan tudom.

Köszönöm Fati a beszélgetést és sok sikert kivánok neked a jövődben is!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here